Játék.

Mivel jelentkeztem Merika és Csuti játékára igy itt van nálam is.
Tehát:

1. Bárki játszhat, akinek blogja/flickr képtára van.

2. Az első 3 ember, aki kommentet ír erre a bejegyzésre, ajándékot kap tőlem, melyet én készitek.

3. Ők is meghirdetik a játékot a saját blogjukban, és várják a saját 3 jelentkezőjüket :-)

4. Ezt az ajándékot az elkövetkező 365 napon belül el fogom juttatni hozzátok.

5. Nem küldöm el az ajándékot annak aki nem hirdeti meg a játékot a blogjában /flickr -en.

Kint süt a nap és persze ennek köszönhetően jó hideg van. -4 fok. Tegnap kimentünk, de a gyerek ráfagyott a biciklire. :-)) Ma is nézegettünk kifelé. Hiába no elszoktunk mi már attól hogy hideg legyen. Így bentről a meleg szobából szép a napsüti, de kimenni annyira nem akarózunk. Még ha esne egy kis hó, de hát ez ugye nem túl valószínű. Akkor hat elefánttal se lehetne visszatartani.

Holnap év vége. Ilyenkor a legtöbben készítenek egyfajta számvetést. Régebben én is csináltam, de az utóbbi évek annyira összefolytak hogy egyszerűen elmaradt. Vagy csak szokás szerint fejben összegeztem a dolgokat. De most valahogy kedvem van rágódni ezen. Mintha enélkül nem lenne min rágódni.
Szóval:
Az idei év a helybe topi éve volt. Ismét. Csöbörből ki vödörbe be.
Az év nem jól kezdődött, hisz nem igazán volt munka. Munka nélküli segélyt nem kaptunk.
Kaptunk viszont lakástámogatást.
Január-Februárban beadtuk a papírokat a kék kártyához. Április végére megkaptuk mindhárman. Szóval hivatalosan is itteni lakossá váltunk.
Húsvétkor a gyerek túl eset a fitymaszűkület műtéten. Szerencsére jól viselte igy szépen megúsztuk mondhatni.
Volt egy nyúlfarknyi kirándulásunk Cambridge-be. Szép volt nagyon. Legalábbis nekem nagyon tetszett a város sokkal barátságosabb Oxford-nál.
Nyáron Márk kijárta a primary school-t. Szeptemberben elkezdte a high school-t. Új suli, új egyenruha és a régi barátok. Már amennyire barátnak lehet nevezni őket. De azért örült hogy legalább az arcok ismerősök maradtak.
Márk nyáron megtanult biciklizni és egy kicsit úszni.
Kisebb-nagyobb kihagyásoktól eltekintve nincs munka egész évben. Szilvi a nyáron bejutott egy gyárba végre. De csak három hónapig tartott. Tapasztalat szerzésnek jó volt. Azóta megint itthon.
Volt egy szuper jó kirándulásunk Bath-ba. Márk itt ült először életében hajón. Már a kompot kivéve, de az nem ugyanaz.
Hobbimmá vált a scrapbook. Azt hiszem ez egy életre szóló szerelem lett a fotózás mellet. Bár mikor ilyen a helyzetünk kevesebb fénykép is készül.
Megvolt számomra az első nagy számítógépes játék szerelem is. A Sims. De nem tartott túl sokáig. :-))
Sikerült végre összerakni egy második számítógépet. Így akkor is tudok internetezni ha mind itthon vagyunk.
A karácsony az bizony sose volt még ilyen. Üres volt a fa alja lényegében. Leszámítva pár letöltött játékot a gyereknek. Napokig embert se láttunk. Szerencsére azért a kaja legalább félig meddig ünnepi volt. Hangulatunk ugyan semmi. Hisz már a fát is alig akartuk felrakni. Ami elárul mindent, hisz legkedvencebb ünnepünk a karácsony.
A szilveszter valószínűleg hasonló lesz. Nélkülözve minden ünnepiességet. Van helyette viszont kilátástalanság és elkeseredettség.
Hát röviden ez volt az elmúlt év. Jut eszembe mindjárt negyven leszek és ez eléggé rémisztően hat rám. :-)) Igaz ez már a jövő évhez tartozik....

Reggel fiam talált egy kóbor CD tartót a karácsonyfa alatt. Nézi, mondja "ez nem a miénk?" Mármint a CD tartó. De, mondom a miénk. Erre roppant értelmesen megkérdi "ki hagyta el?" Mondom: szerinted? Erre belenéz végre. Ugyanis benne csücsült vagy hat új játék. :-))
Gyorsan el is rohant az apját fölpuszilgatta legszebb álmából. :-)) Utána eltűnt vagy két órára a szobájában. Mert ugye ki kell próbálni őket. :-))

Végül persze csak került savanyú káposzta ezáltal töltött káposzta is az ünnepre. Ma pedig kijevi csirke született. Degeszre ettük magunkat belőle. Gyerek is egyre jobban szereti főleg mióta kitaláltam hogy a tölteléket nem csak a husiba gyömöszölöm hanem a krumplira is melegitek belőle. Huhh. Kész gyomorrontás. De milyen finom! :-))

A guta egyszer úgy is meg fog ütni! A téma adóbevallás. Jó persze mondhatni kicsit késésben vagyunk vele hisz az adóév vége áprilisban van. De gyakorlatilag januárig be lehet adni online. Tavaly ugye megszivtuk mert a hülye kacifántos kifejezések és a többféle adóforma között eltévedve valamit elszúrtunk s csak félig sikerült kimagyarázni a hivatalnál. Így született egy szép kis összegű adótartozásunk amit azóta se sikerült kifizetni. Na idén gondoltuk okosabbak leszünk hivtunk hozzáértő egyént ki gyakorlottabb a témában lévén egy épitő brigád feje kiknek minden papirmunkát ő intéz plusz még aki becsúszik. Gondoltuk gyakorlottab is a hivatali angolt is jobban érti már mint mi és ráadásul még magyar is szóval nem lesz hiba nem lesz félre értés. Kitöltjük szépen az összes rublikát végül addig csűrve-csavarva a dolgokat hogy a tartozásunk java része eltűnjön a túlfizetett adónak köszönhetően a fenmaradó háromszáz valahány fontot csak ki tudjuk már fizetni. Örültünk neki mondván ha adóvisszatéritést nem is kapunk belőle, de lagalább az adóságunk csökken. Erre ma jön egy levél az adóhivataltól, mert időnként küldenek kérvén hogy ugyan fizessük már ki a tartozásunkat nekik. No ma megint jött egy ilyen levél miszerint is a tartozásunk nemhogy csökkent volna de még nőtt is az ominozus háromszáz valahány fontal amiről mi azt hittük annyi csak már a tartozásunk. Hát ennyit a hozzá értésről! Csöbörből vödörbe estünk. Ezzel az erővel kitölthettem volna magam is. Nagyobb bajt már úgyse csinálhattam volna én se....

Másik nyomorom hogy nem kapok se égen se földön savanyú káposztát igy a karácsonyi töltött káposztának valószinűleg lőttek. Nem mintha nyomna bármit is a latban hisz januártól igy se tudjuk mi lesz velünk. Munka ugye nincs. A tartalékok elfogytak. Az alagút végén mégy egy kornyadt gyertya csonk se világit. Szóval megint vakrepülünk....csak már megint nem tudom ezen most sirjak vagy nevessek.

Végre túlestünk a karácsonyi nagybevásáráson is. Nagyon féltem tőle, de egész jól megúsztuk.
Márknak ma van az utolsó nap a suliban. Szóval itt van újra megérkezett a KARÁCSONY! :-))

Nem tudom más hogy van ezzel, de nekem a karácsonyhoz hozzá tartozik a hó, a jég, a hideg zimankó. Hát itt ezek hiányoznak. Na jó nem mondom túl meleg nincsen de hol van ez a -35 foktól még. :-)) De leginkább a havat hiányolom. Ezt a tiszta, puha fehér valamit ami elcsöndesiti a várost, beboritja a tájat és egyszerűen gyönyörű. Ezért kotorászom már megint a régi fotók között és próbálom felidézni a kanadai telet ami egyszerűen feledhetetlen és felülmúlhatatlan.

Felraktuk végül. :-)) Persze gyerekem egyből átment kölyök macskába muszáj minden gömböcöt piszkálni, pofozgatni. De időnként csak egyszerűen befekszik a fa alá és gyönyörködik benne. Én meg magamban konstatáltam hogy osztódással szaporodik a világvándor karácsonyfa diszek száma. (Értsd: amit bárhová is magammal viszek akármerre is esz minket a fene a világban. ) Amúgy nem tudom mit csodálkozom hisz a legutóbbit magam vettem Bath-ban a "Karácsony" boltban.
Ha egyszer újból költözni kell egy másik országba akkor......nem is tudom mi lesz. Itt az angoloknál felszaporodtak a törékeny kategóriájú cuccaink. De majd ezt is megoldjuk.

Csak hogy végre legyen egy kis karácsonyi hangulat.
Ma ha a fene fenét eszik is föl akarom rakni a karácsonyfát.
Éppen ideje lesz hátha kicsit jobb kedvre derülünk tőle.

Valahogy átmentünk depressziós mormotába. Tünetei: Semmihez nincs az embernek kedve. Örökké aludna, de mégis rosszul alszik. Mindent húz-halaszt. Ilyenek....
A karácsony közeledik és nincs egy deka karácsonyi hangulatom se. Persze a gyerek meg alig várja hogy felrakjuk végre a fát. Hát majd jól felrakjuk. Majd.

Változások. Azt hiszem a honlapom főoldala megszűnik mint olyan, mert úgy érzem fölöslegessé vált és időközben el is avult.
A blog és a fotó album megmarad természetesen. Előbbinek a külsejét igyekszem formálni kedvemre valóra ezért időnként különféle szinekben jelenik majd meg.

A véletlennek köszönhetően született még egy gépünk. Szóval hurrá, mert végre tudok én is gépen lógni attól függetlenül hogy itthon a párom. Ez már nagyon kellet, mert ha ő itthon van akkor én nem jutok ide és hát ugye függő vagyok vagy mifene vagyis erőst az agyamra megy ha nincs meg a napi betevő billentyű időm.
S hogy miért a véletlennek köszönhetően?Hát azért mert nemrég Szilvi X-Box berhelés közben szana meg szét pakolt mindent hozzá és kiderült hogy számitógép ház kivételével minden megvan egy másik gép össze rakásához. Igaz kisebb mint az első, de mégis gép és működik és internet, meg photoshop meg kutyafüle is elmegy rajta vagyis jó arra amire kell. Igy aztán ma rohanvást mentünk asztalt, meg házat nézni. Mire a gyerek hazajött a suliból össze is raktuk. Volt nagy öröm. Ugyanis az új szerzemény Márk szobájában lesz mert csak ott volt hely és közösen is fogjuk használni hisz a lecke irásához neki is egyre többször kell. Sőtt!
Már csak annyi kell hogy sikerüljön megosztani a rendszert a régi és az új gép között, mert nem akarjuk hogy kétfelé váljon az adat állomány szóval muszáj hogy közös adatbazishoz férjünk. De majd ez is meglesz remélem hamarosan.

Azt hiszem nyugodtan mondhatom megérkezett a tél. Tegnap este minálunk bőszen szakadt a hó! Mit ne mondjak kicsit korainak érzem. Főleg hogy itt amúgy se esik túl gyakran hó, de ilyen korán meg főleg nem. Szóval itt a tél. Szerencsére nem kell sehova menni ma, mert az utakon és a tömegközlekedésben tuti káosz lesz az öt centi hó miatt. :-)) Pontosabban szólva a metró ilyenkor mint olyan nem is jár, igaz sokszor máskor se jár pl. hétvégén. A népek meg közlekedjenek ahogy akarnak. Mi ebből a tanulság? Ne akarjon az embe lánya Londonba bejárni. Főleg ne metróval.

Jelentem hozzánk megérkezett a flu szezon. Gyerekem beteg, igy itthon az egész család.Minden adott hozzá hogy mindenki elkapja. :-)) Dokitól kaptunk egy rakat gyógyszert és hétfőn vissza kell menni. Ez az aggódás teljesen meglepő számomra eddig ez nekünk kimaradt. Hisz Márk sokat beteg a tünetek mindig egyformák most hogy flu szezon van mégis egyszeriben akkora figyelmet kapot mint eddig még soha.....

Hmm. Ha mindentől elveszik a kedved akkor nézz valami más szórakozás után. Én most ezt talaltam:

Egyenlőre most ez van......
Sose hittem volna hogy én rá tudok kattani egy ilyen játékra. Már csak azért sem mert nem igazán szeretem a számitógépes játékokat. Erre tessék.....jol megfogott.
Most már meg tudom érteni azokat akik ebbe mennek tönkre. Játszanak és elfeledkeznek minden másról. Most már megértem. Azelőtt sose értettem valaki hogy tud ilyet tenni.
Szerencsére nálam nem kell ettől félni, hisz nem vagyok egyedül. Van aki alkalomadtan lerugdosson a gépről. :-))

Gyerek hazajön a suliból. Beszélgetünk. Szóbakerül az is hogy ma beszéltem a "grandpa"-ékkal is. Fiam felkapja a fejét "miért valakinek születésnapja van?" - kérdi. Én meg csak nézem hogy hát igen ebben az egy rövid kis visszakérdezésben benne van minden amit a tágabb családunkról tudni lehet. Beszéltünk mert valakinek születésnapja van....

A hétégén zajlanak az utolsó car booty-k. Sajnos! De hát ez van. Mindenesetre élvezzük amig lehet. Tegnap jutott egy kis bónusz is. :-)))




Már nem először találkoztunk velük de csak most készültek képek. A car boot sale-k az ő legelőjükön vannak tartva. Így jogosan kiváncsiskodnak hogy mit csinál ez a sok ember itt. Főleg hogy az ő részükön már eléggé ki van száradva a fű igy szivesen át legelnek ide a másik oldalra ahol még szép zöld minden. Fiam simogatni kevésbé merte őket, de a frissen vágott fűvel boldogan megetette mindet. Élvezet volt nézni! Közben az egyik jól össze is nyalogatott amin teljesen meglepődtem. Nem számitottam ilyen bizalmaskodásra. :-))

Igaz a mondás miszerint a szegény embert az ág is húzza. Férjem megint munka nélkül maradt. Lejárt a próbaidő és mivel ő alkudta ki magának a legnagyobb órabért igy nem volt kifizetődő megtartani. Hisz kettőt kapnak helyette ugyanezért a pézért, igaz azoknak nincsenek papirjaik. Azaz feketén. De hát ez itt egy ilyen világ....

Megint nem szaporodnak a bejegyzések mert már megint inkább fejben naplózok. Persze lehet nem is árt legalább nem teszi ki magát az ember alpári egyének megjezéseinek. Le kéne szoknom a fórumozásról is hasonló okoból. De sajnos grafomán lélek vagyok muszáj irnom. Ettől függetlenül azért talán engedtessék meg nekem hogy legyen saját véleményem a világról és azt uram bocsá el is mondhassam a saját blogomban illetve bármely nyilt és független fórumon. Akinek meg nem tetszik nos azoknak csak annyit: nem kötelező olvasni, se itt se a fórumokon. Ha meg valaki kizárólag azért olvassa ezeket hogy jól felháborodhasson rajta hát annak egészségére! Bár megérteni sose fogom az ilyet. De egy biztos itt a saját oldalamon kegyetlenül kimoderálom! Csak úgy miheztartés végett. Remélem tudja kinek az inge, na az vegye nyugodtan magára! A többiektől elnézést de mostanában megtalált pár kultúrlény és leokádott a gyűlöletével.

Más. Kis családunknál kiverte a tévé a biztositékot. Mármint a magyar tévé. A müsorával. Egyre kevésbé vagyunk biztosak benne hogy akarjuk mi ezt nézni vagy sem. Persze a gyereknek jó ha rajtam kivül mástól is hall magyar beszédet, hisz a szókincse minden tanitgatás ellenére se lesz sose olyan mint egy otthon felnövő társáé. Hiába beszélünk itthon magyarul, hiába tanitottam meg irni-olvasni magyarul mégis sokszor szinkrontolmács kell neki. Na ezért jött ugye a magyar tévé. Na meg mert az angol....khmm szóval pocsék. Erre azon kapom magam hogy egyre több az olyan műsor amin durrogok, mérgelődöm majd csatornát váltok. De sokszor ugye hiába lapozgat az ember a kanálisok között mindenhol ugyanaz folyik. A nivó egy ideje valamitől lement a béka hátsója alá. Én nem tudom. Erre van igény? Azért? Vagy miért? Miért érdekes hogy ki mikor kinek vetkőzött le vagy villantotta meg ezét-azát? Vagy hogy komoly, megfontolt személyiségeknek mitől vannak olyan megnyilvánulásai a kamera előtt hogy hát azt inkább nem is kommentálom. Sorozat sorozat hátán. Mondjuk ezek többségét évtizedek óta utálom, mert ha készül pár jó rész és tetszett akkor nesze lenyomunk még ezret a torkodon hátha megfulladsz tőle. Arról nem is beszélve hogy ha nézni akarnám akkor az itteni csatornákon egy évvel mindig előrébb járnak. Mindenestre lassan jobb ha mást néz a gyerek....De hagyjuk is. Inkább maradok az irás olvasás no meg a legújabb mánia a scrapbook szentháromságnál. Persze az iras az egyre inkább át fog kerülni privát szférába. Mert a fórumokkal most kicsinykét teli lett a puttonyom. Nem, nem kezdem elölről.....nem morgok, nem dühöngök. Végtére is én egy türelmes emberke vagyok...... Nyugszik! ......Jó kutya!
Na ezért nem szaporodnak a bejegyzések. Mert átmentem egyszemélyes zárt osztályba és jó pár napja-hete nem sikerül kipuffognom magam...

Egy hete elkezdődött az iskola. Új sulihoz új egyenruha jár. Ime:


Márknak nagyon tetszik ez az új "nagyfiús" stilus. Már pedzegeti a témát hogy egyedül is járhatna e iskolába. Csak az a baj hogy még a suliban is térképpel közlekedik és igy is rendszeresen eltéved.

Három év ittlét után ma fordult velem elő először hogy meglátogattak Jehova tanúi. Ami azért fura mert állitólag elég szaporák. Valaki egyszer azt mondta velük tudott leginkább beszélgetni és gyakorolni a nyelvet. Hát engem csalódás ért mert túlságosan is választékosan beszéltek. Amire itt ugye nemigen van szükség. A kanadainál ugyan nagyobb szókincset használnak az átlag emberek, de még itt sincs az a választékos beszéd amit a nyelv különben lehetővé tenne. Mert a szavak ugyan léteznek, csak épp nem használják őket. Szóval kiváncsi lennék az átlag angol megérti e Jehováékat. Mindenesetre én mondtam neki hogy köszike de csak minden második szava érthető számomra. Ami különben manapság már egyre kevésbé fordul elő azért velem. Erre lás csodát az egyik úr kikapott egy füzetkét a táskájából és bőszen lapozni kezdte, majd a kezembe nyomta. Döbbenet ért. Ugyanis magyarul volt! Hirtelen nem tudtam hogy nevessek e vagy legyek meghatódva. Ezek az emberek képesek az anyanyelvemen nyomtatott tájékoztatóval felkészülten járkálni csak azért hogy tudjunk kommunikálni ha netán egy magyar kerülne az útjukba itt a világvégén. S hogy miért a döbbenet. Hát mert az angol az nem ilyen. Ez itt nem Kanada itt nincs mindenhol kihelyezett tolmács. Nem is lehet kérni sem. Nincs telefonos tolmács. És legtöbbször nincsenek segitőkész ügyintézők sem. Ehez képest érthető a döbbenetem ugye hogy egyszer csak egy vadidegen ember magyarul irt tájékoztatót nyom az orrom alá hogy segitsen megérteni a mondandóját. Teljesen irreális viselkedés ez itt. :-)) Mindettől függetlenül nem kértem belőlük. Vannak vallások amikkel kevésbé tudok toleráns lenni minden nyitottságom ellenére, ezek eggyike a Jehova. De azért a jó érzést köszönöm nekik. Még ha érdekből is csinálják attól még jól esett ez a fajta figyelmesség.

Ma elkezdődött a suli. Márk izgult nagyon. Nekem meg fura hogy egyedül vagyok itthon. Elszoktam már tőle rendesen. De hát ez van. Remélem megkapja a blézert ma, mert elég hideg van ahoz hogy egy szál ingben legyen egész nap.

Biztos más is hallota már azt az állitast miszerint a legtöbb embernek él valahol a világban egy hasonmása. Hát én ezt tanusithatom. Pár hete történt. A Tescoban voltunk a hétvégi nagy bevásárláson. Az egyik sorban megláttam egy srácot ácsorogni. Hát mit ne mondjak hirtelen felindulásból majdnem a nyakába borultam. Ugyanis az öcsém volt az. Első pillantásra. Szerencsére a döbbenettől csak hápogni tudtam igy volt időm második pillantásra is. Ekkor rájöttem hogy nem lehet a Krisztián ugyanis ez a fiú legalább öt évvel fiatalabb nála. Igaz Krisztiánt nem láttam három éve, de már tapasztalatból tudom otthon az eltelt idő mélyebb nyomokat hagy az emberen.
De akkor is! Ez a fiú tiszta öcsém volt még ha fiatalabb kiadásban is. Mondhatni kisérteties volt a hasonlóság köztük. Ugyanaz az arc, ugyanaz a termet és alak és ugyanaz a flugos öltözet. Hát mit mondjak kész döbbenet volt. Oda hivtam a férjemet is mondván most én vagyok a hülye vagy én vagyok a hülye. De nem ő is azt mondta hogy ez bizony a 22-23 éves Krisztián. A valóságban viszont az öcsém most lesz 29 éves. Mindenesetre érdekes volt. Bár ha a könyebb szivrohamot amit a találkozás okozott beszámitom akkor ez a találkozás több volt mint "érdekes".
Ráadásul nekem ez már nem az első ilyen élményem. Már Kanadában is láttam egyszer Krisztiánt. Az még megdöbbentőbb volt. Ugyanis a hasonlóság tökéletes volt csak épp a fiúnak fekete bőre volt! Mindezt egy echte europai vagy mondhatom igy is magyar archoz. A családom ugyanis az a tipikus ősmagyar fajta....
Szoval vannak fura dolgok. Azért jó lenne néha igaziból is látni őt....

Bath

Néhány kép izelítőnek:






Aki többet szeretne látni az nézzen át a fotóalbum Bath könyvtárába.

Bath

Vasárnap kirándulni mentünk végre! Már nagyon vártam! Az uticél Bath volt ami a világörökség része. Bathról azt tartják, hogy Lear király apjának, Bladudnak beteges malacai makkoltatás közben megmártóztak itt az iszapban, mely rögvest megszüntette panaszukat. (Erre emlékeznek most a 100 kihelyezett színes, dizájnos malaccal.)A Britanniát i. sz. 43-ban meghódító rómaiak is felfedezték Bath gyógyvizének jótékony hatását, és számos fürdő mellett szentélyt építettek a többek között a gyógyításért is felelős Minerva istennőnek.
A szigetország egyetlen természetes melegvíz-forrásával megáldott Batht a XVIII. század elején I. Jakab felesége, Anna királyné helyezte vissza a gyógyfürdők térképére, és két évszázadon át az arisztokraták kötelezőnek érezték, hogy itt töltődjenek fel, fizikai és szellemi értelemben egyaránt. Bath magától értetődően a világörökség része, hiszen vagy ötezer műemlék épülettel büszkélkedhet. Nagyon kell igyekeznie a turistának, de nem reménytelen, ha egy nap alatt körbe akar itt nézni. A kihagyhatatlan látnivalók közül is kiemelkedik a pazarul helyreállított római szentély és fürdő együttes. A Pump Room ivócsarnokban nemcsak az "erős ízű" gyógyvíz kóstolható meg, hanem a fényűző György-korabeli környezetben könnyű ebéd és ötórai tea is elkölthető. A környéken bányászott krémszínű mészkőből épült elegáns Royal Crescent házsor, előtte a tágas Circus mezővel John Wood Palladio-stílusú örökségének remekműve. A "Királyi Félhold" 1-es számú háza egyben emberi léptékű múzeum, amely valósághűen érzékelteti a XVIII. századi Bath miliőjét. A múltból itt feledett teremőrök külön élményt jelentenek, főleg az egykor láthatólag nyüzsgő konyha bemutatásával.
A legérdekesebb, hogy hiába is keresnénk Bath-t a középkori Anglia történelemkönyvében, nem találnánk szinte egyetlen feljegyzést sem a 18.század előttről.A gyógyvizet ugyan ismerték, bőrbetegségek kezelésére használták, de a római fürdőre senki sem emlékezett, legfeljebb a nevében élt tovább.
Mindent összevetve tartalmas kirándulás volt. Fiam most hajókázott életében először igy érthető módon számára ez volt a leg emlékezetesebb. :-))

Lehet megerte varni. Fiam egy ora alatt megtanult biciglizni. :-))
Az uszas is egesz jol megy neki, de ott nem tudok fenykepezni.
Mindent osszevetve jo nyarat zar a gyerek. Amit szeretett volna
az megvalosult neki. Azert ez olyan jo erzes!

Egy het kenyszerpihenon voltunk internet szempontjabol. Kikapcsoltak minket. :-o
Mit ne mondjak megfekudte a gyomromat rendesen. :-)) Hiaba no fuggo vagyok.
Most itt allok egy felig osszerakott rendszerrel es probalom behozni amirol az elmult heten lemaradtam.
Kozben a fiam bicajozni tanul az apjatol. Ugyanis delelott a car boot-on sikerult vegre vennunk egy bringat Marknak. A kezdeti hiszti utan ugy latom egesz jol megy neki. A negativum a mai napban az hogy szegenykem a car boot-on elhagyta a penztarcajat az osszes zsebpenzevel. Azert ez letorte kicsit. De elofordul. Viszont simogattunk pacit. Kivancsi volt a "kicsike". Nem tudom a zsibvasar erdekelte e vagy a gyerekek mindenesetre lecovekelt a kerites mellet es egesz jol turte a molesztalast. :-)) Persze fenykepezogep mar megint nem volt nalam. Szilvi meg a csili-vili hiper szuper fenykepezos telefonjaval elhuzott torony irant mondvan hogy o minnel tavolabbrol szereti csak a pac-okat. Pedig fotozhatot volna. Bar itt viszonylag magas az egy fore juto lovak szama ettol fuggetlenul semmi garancia nincs ra hogy belathato idon bellul ujra lo kozelbe jutok. Hmm. Hat ez van. Talan szerencsem lesz maskor is....

Hmm. Már megint fejben naplózom. Aztán ránézek a blogra és csodálkozom hogy miért nincs itt az új bejegyzés holott az én már "megirtam". Kéne egy diktafon, rám drótozva vagy mi. Belegondolva hány könyvem lenne már kész ha nem mindig csak fejben irnám őket.....na mindegy ez a szekér már elment. Talán majd egy másik életben.....
Kedden elmentünk uszodába vegtére is Márk kitalálta hogy a biciglizés mellet a másik tudomány az úszás amivel szeretne gazdagabb lenni ebben a nyári szünetben. Tavaj hiába jártunk, akkor még a bohózkodás, ökörködés fontosabb volt neki mint hogy úszni tanuljon. A suli úszótanfolyamárol meg inkább nem mondok semmit! Szóval most kitalálta hogy ő úszni fog. És láss csodát mindjárt első alkalomra eljutott odáig hogy akár három métert is tud haladni elsülyedés előtt. :-)) Szerintem innen már csak gyakorlás kérdése. A kutya sétáltatós módszer működött neki a legjobban. Azaz eldobom a labdát ő pedig szépen érte úszik. :-))
Anyuék is felhivtak minket. Egész meglepődtem, teljesen meg voltam róla győződve hogy vagy elfelejtik vagy meg vannak sértődve amiért én is mindig elfelejtem a névnapokat. Hába na máér nyolcadik éve hogy a névnapokat kitöröltük a naptárunkból vagyis nem igazán tartjuk őket, maximum emlités szintjén. Na jó idén kivételesen virágot is kaptam. Bár azt hiszem ez inkább valami kárpótlás féle akart lenni az elmaradt szülinapomért illetve a szintén elmaradt házassági évfordulóért. De tényleg nem szoktuk tartani. Mondjuk Anyuékét amúgy se voltam képes megjegyezni soha egész életemben. Lehet mert nem csak a névnapok állnak tőlem távol de ők is?
Mindegy. Fölhivtak. Bár nem tartom kizártnak a hátsó szándékot sem. Ugyanis pénz kéne nekik a ház rendbe tételére. És én ugye örökös leszek. Azaz vagy irjak közjegyzős, pöcsétes papirt az örökségről való lemondásomról vagy segitsek. Hát félek nálam most ezek egyike sem aktuális. Mivel jelenleg a saját életünk illetve anyagi helyzetünk rendbehozásán küzdünk.
Ja és még a council is úgy döntött hogy nem voltunk jogosultak a kifizetett Housing Benefitre igy még azt is vissza kell fizetnünk. Majd. Vannak ennél fontosabb tartozásaink is. Mármint nekünk fontosabb....

Lezajlott a szülinap. Még csöndesebben mint vártam. Végig esett az eső egész hétvégén, igy nem tudtunk elmenni sehova. Kivéve a kinai éttermet, hisz az időjárás független.



A tortáját Márk megint maga választotta. Ahogy ajándékban nem szereti a meglepetéseket úgy ebben sem. Igy inkább ráhagyjuk had válasszon ő, végtére is az ő szülinapi tortája. Neki kell megenni. :-)) Igaz már ő is tudja hogy itt vannak nagyon szép, dekorativ látvány torták meg van az Iceland-os finom ehető torta. De azért ilyenkor mindig győz benne a gyerek az ész felett és mindig valami dekorativat választ amit utóbb vagy megbán vagy nem. De sebaj jövőre újból megpróbáljuk. :-))

Ha már gyártom őket ideje megmutatni. :-))

Ezen a hétvégén tartjuk Márk szülinapját. Lehet hogy kifogtuk mert bár reggel hét óra van még bizony sötét van rendesen. A kirándulásról lemondtunk ugyan már előzőleg, az ajándék igy is többe került mint gondoltuk. De örült neki, jaj de örült neki! :-))) Már hetek óta nyúzott hogy áruljam el mit fog kapni. Olyan mint én, ő is utálja a meglepetéseket (csak van valami benne belőlem is). De mivel nem akartam elrontani Szilvi játékát így tartottam magam és nem mondtam el. Na kedden aztán mikor vártuk a csomagot akkor már nagy volt az izgalom. De csak nem hozták. Este negyed nyolckor hozták. Márk pont a fürdőkádban ült. Azt hittem kiugrik izgalmában, de rászóltam hogy nyughasson mert úgy is csak hétvégén tartjuk a szülinapot. A daps.com mindig becsomagol mindent, persze most mikor tényleg fontos lett volna tojtak rá. Letették ide nekem a böhöm tévé dobozt pucéran. Azt se tudtam mit csináljak hogy, mivel takargassam, hova dugjam a gyerek meg ne lássa címszóval. Végül szemetes zsákot húztam rá hirtelen és beástam az ágy alá. Gyerek már jött is kifelé a kádból szóval necces volt a dolog. De nem látta meg. Viszont...végig bőgte az egész estét. Hogy hát miért nem mondjuk már meg neki mi lesz az. Hát ilyen az én nagy tizenegy évesem. Zokog az ajándék miatt. :-)) Végül Szilvi megszánta (szerencsémre mert a szívem megszakadt volna) és azt mondta egye a fene az egészet adjuk oda neki. Így hát már kedd este oda adtuk az ajándékát. Ennyit a meglepetésekről. :-)) De visszatérve a fösodorba a kirándulást lemondtuk mivel elég drága lett a tévé. Igaz nagy örömet okozott szóval megért minden pénzt. Az idő pedig ma úgy is láthatóan pocsék. Szóval nem bánom hogy letettünk a kirándulásról. Viszont car booty-ra ki akartunk menni, de lehet semmi nem lesz belőle. Múlt héten nagyon jó volt igy piszkálja a csőrünket megint. Bár szerintem a múlt hetit űberelni már nem fogja tudni semmi. Olyan felpakolva jöttünk haza mint még soha. A gyüjteményem pedig gazdagabb lett egy szép készlettel. Csak azt nem tudom tároló szekrényem mikor lesz hozzá. Holnap pedig Szilvi főz, már úgy képletesen szólva. Megyünk a "Mandarinba". Igazából nem is tudom a nevét, de a hasonloság miatt kölcsönvettük a kanadai kedvenc helyünk nevét. Bár odaát a tengerentúlon nagyobb volt a választék. De igy is különlegességnek számit nekünk pórnépnek egy ilyen étterem.

Pénteken elmentünk megrendelni a sulihoz való torna cuccost. Mert hát egy high school-ba nem ám csak sima cucc jár. Névre szóló himzett holmi jár. Tornacuccba! Az agyam eldobtam tőle. Még ha az egyenruha volna, de nem ez a torna holmijuk. A másik amitől rosszul voltam hogy mennyi cipő kell. Mert kell egy futbal cipő ha kimennek fűre focizni. Vagyis igazi stoplis csuka. Aztán kell egy edző cipő amit gondolom a benti torna teremben használnak. Kell még egy sima fekete cipo a suliba járáshoz. Kéne valami civil cipő az utcára, ha nem egyenruhában van. No és még valami tenisz cipő is ajánlott volt, de mivel nem kötelező igy azt egyenlore kihagytam. Ez igy is négy pár cipőt jelent egyszerre! És hol van akkor még a többi holmi.....
Néha nem tudom mi rosszabb etetni vagy ruházni. Igazából mindkettő hisz már jó ideje többet eszik nálam. Pedig az nagy dolog, mert evésben verhetetlen vagyok. De lehet csak öregszem...:-))

Végre nyári szünet. És végre tényleg nyár is van hozzá kicsit.
Akiknek mar hiányoztak fényképek ezeket délután csináltuk.

Vége van a sulinak. Fiam örül neki, de meg is siratta közben. Holott a barátaival együtt lesz az új suliban is.
Közben biciglit vadászom neki, mert apjával közösen úgy döntöttek ideje megtanulni biciglizni. Hát mit ne mondjak arany árban vannak a bringák. Azt hogy ki tanitja meg bicajozni a gyereket...na az majd elválik. Mert az én bringa tudásomra Szilvi csak legyintget, ő meg ugye piszkosul nem ér rá. Ha szerencséje van megtanul magától. :-)) Ha nincs akkor majd tőlem. Bár úszás terén is csődöt mondtam nála. Főleg mivel türelmetlen ő mindent azonnal szeretne profi módon tudni. Ja kérem ha az úgy menne! Nem is tudom kire hasonlit ebben... :-)))
Jövő hétvégén akarjuk a szülinapját megtartani. Remélem sikerül és minden úgy jön össze ahogy tervezzük.

Gyerekszáj: Ma hazafelé jöttünk a suliból fiam rám néz majd megkérdi "Mami kifestetted a hajadat?" Mondom neki hogy igen. Mire ő "olyan lettél mint egy szép szőke herceg!"
Na erre varjak gombot! :-))

Tegnap végre sikeresen kicsempézték a konyhámat és a fürdőt is. Végre csinálhatok nagytakaritást hisz nem jönnek már többet. Összességében egész szép lett minden, bár Szilvi kukacosabb szeme inkább meglátja a hibákat. Na jó én is meglátom legfeljebb nem veszem tudomásul, mert még emlékszem hogy beköltözésünkkor azaz két évvel ezelőtt nem volt ilyen szépen rendben a lakás mint most. Vagyis ahoz képes határozottan szép lett. Az ajtókon azért még maradt nekünk is egy kis festeni való. Mert azt valahogy elfelejtették befejezni. Nem tudom mikor keritünk sort rá. Még most kéne amig "nyár" van, mert igaz nincs meleg de az őszi-téli időszaknál mégiscsak ideálisabb lenne most.
Márknak még egy hét van vissza a suliból. Jövő hét szerdán lesz az utolsó napjuk. Várjuk már nagyon. Ma van nekik a Sport Day miután már kétszer elhalasztották a rossz idő miatt. Az igazgató bácsi úgy döntött ma ha törik ha szakad akkor is megtartják. Kiváncsi vagyok beteg lesz e tőle utóbb. A hétvégén igy is a frászt hozta rám mikor szombat reggel arra ébredtem hogy ott négykézlábazik az ágyam mellet és azt sirja arra ébredt hogy fáj a feje. Reggel hatkor. Fájdalom csillapitó bead, gyerek ágyába összebújtunk, sikerült még egy kicsit aludni. Igaz nem segitett mert a feje továbbra is fájt, a reggelit kihányta. Szóval jól indult.....
Azárt vasárnapra jobb volt kicsit. A car boot sale pedig igazi élvezet volt mindhármunknak. Olyan régóta nem voltunk már. Szuper dolgokat találtunk. Lassan be kéne szereznem egy ékszerész nagyitót és be biflázni az angol ezüst jelzéseket. Mert igy csak vaktában "lövöldözöm".
Azért ha egyszer elmegyünk ez tuti hiányozni fog. A muzeum látogatással fel érő car booty-k. :-)) De ezt biztos mondtam már.....meg még fogom is. :-))))))))))))

A változatosság kedvéért pénteken ujból beállitottak a fiúk hogy ők most kifestenének nálam. Mondom nekik hogy én erről nem tudok, nem volt megbeszélve. Erre mondják hogy iiigen tudják ők azt de ha már itt vannak....szóval megismételtem a szerdai forgószélszerű szétpakolást csak ezúttal kissé alaposabban. Mondhatni minden mozdithatót behánytunk a hálószobákba. Utána egy órát lomoltunk a gyerekkel hogy mi is be tudjunk menni. :-))
De a lényeg hogy szépen ki lett festve, nagyon sok kárt se okoztak szóval jól zárult a nap.Már csak ki kéne csempézniük valamikor a konyhát és a fürdőt. Ezt hétfőre igérték, persze tegnap nem jöttek és ma sem. Gondolom majd ha eszükbe jut beállitanak... :-))
Közben a gázóránkat is kicserélték etetős verzióra. Én nem tudom vagy én vagyok hülye hozzá vagy tényleg nem azt mutatja amit kellene. Viszont müködik. Még ez is jobb mintha kikapcsolnák.

Tegnap volt szülői a high school-ban. Mit ne mondjak tetemes mennyiségű információt ránk zúditottak de azt hogy a suli mikor kezdődik szeptemberben az persze még mindig nem tudom. Amin kiakadtam az az volt hogy 28 fontot elkértek egy azaz 1 darab nyakkendőért. Azért ezt duvának találtam. Hogy a blézer mennyibe fog kerülni abba bele se merek gondolni.
A tornacucc árát már tudom, bár ne tudnám. Hát jó mélyen a zsebünkbe kell nyúlni az biztos. Azért a primary-ban ilyen nem volt.
Ma pedig bemutatkozó nap volt nekik a suliban. Úgy fest Márk "lőtt" magának egy új barátot. Rá is fog férni hogy legyenek ismerősei mert a suli mint eddigi tapasztalataim szerint az összes itteni suli rókavár jellegel épült azaz luk hátán luk hetven milliom ki és bejárattal. Szóval kell majd valaki aki terelgeti az én eltévedésre kimondottan hajlamos csemetémet.:-)

Tegnap jöttek rendbe tenni a falakat végre. Ugye jó ideje már hogy a januári beázás után leverték a csempét meg a vakolatot mind a konyhában mind a fürdőben. Azóta elfeledkeztek róla. Na most beáradt nekem hat emberke hogy uccu neki csináljuk. Valami oknál fogva szerelmesek a nappali mennyezetébe szóval úgy döntöttek hogy ök újra plaszterozzák az egészet. S volt rá vagy három percem hogy mentsem ami menthető. Számitógép szétránt, szőnyeg felteker, apró holmi fiókba seper. A monitort azt már úgy kellet kimentenem, mert bezacskózták a szobabútorral együtt. Ahoz képest hogy csak a konyhárol meg a fürdőről volt szó.....na mindegy. Szóval reggel nyolctól delután ötig szabályosan kitúrtak a lakásból. Utánna meg takaritottam még két órát. Igaz a fiúk összehúzták a port, de nálam pöpecebbül senki nem kezli a porszivómat szóval átmenrem rajta párszor még. :-) Gyerekemen persze egyből kijött a por allergia igy végig prüszkölte az egészet. Azt mondták két nap múlva lehet festeni, kiváncsi vagyok arra mikor kerül sor. Már az eddigi tempót figyelembe véve. :-))
Közben ma leszúrtak a suliban hogy tegnap nem ment a gyerek. Kisfiam ugyanis eltalálta mondani hogy mi volt a szitu. Mert egyedül ugye nem mehet, én nem tudom vinni mert tele a lakás a szakikkal nem hagyhatom itt őket. Más meg nincs aki elvigye. Persze tudom én hogy nem jó ez igy de mi a fenét csináljak. Holnap meg jönnek a gázórát cserélni igy aztán tuti nem lopom be magam a tanerők szivébe erre az utolsó három hétre. De a gyerek örül, mert már nagyon utál suliba járni. Meg is értem hisz itt a nyár (már amennyire itt nyár lehet) a fenének kell július végéig suliba járni?

Végre van munka! Talán már nem elkiabálás, de ma harmadik napja hogy dolgozik a férjem. Végre. Nem vagyok az az imádkozós fajta, de remélem ez már végre megmarad és müködni fog. Nagyon nagy szükségünk van rá....és jelenleg el se tudnék képzelni jobb helyet mint egy gyár. Azelött nem igy gondoltuk, de mióta begyürüzött az épitőipari válság azóta a gyárak jelentik az egyetlen tulélési lehetöséget és a biztos megélhetést. Reméljük összejön és sikerül Szilvinek itt megmaradnia. Elmondani sem tudom mennyire kell ez most nekünk.....a nagyonnál is jobban...

Angol egészségügy. Gyerekem már egy hete köhög majd megfullad, nem javul. Orvoshoz elmegy. Persze szokás szerint ez csak sima asztmatikus köhögés szertinte, majd elmúlik. Ír fel egy újabb inhalert a másik mellé. Mutatom neki a naracs szinüt, hogy az nekünk nem jó mert a gyerekem allergiás rá vagy mi egyszer irták fel nekünk s gyakorlatilag szivrohamhoz hasonló tüneteket produkált. Azóta cipelem mindenhova a dobozát hogy na ilyet nem szabad. Doki persze csak mosolyog rajtam majd nyugod szivvel felirja ugyanezt mondván hogy nem mindig vált ki ilyen reakciót csak használjuk nyugodtan. Hát köszönöm szépen. Gyerekem szól hogy a szem problémát is emlitsük meg. Jó pár hónapja gyakran fáj a szeme. Mivel férjem is és én is szemüvegesek vagyunk gondolom nem árt megnézetni. Doki megnézi, kis lámpájával bele világit, majd közli hogy az aszthma miatt lehet a dolog mikor a gyerek megfázik akkor ráhuzódhat a szemére. Egyrészt ugye öt percel előtte még nem is volt megfázva szerinte, másrészt jópár hónapja megvan ez a panasz vagyis nem a megfázástól van. Hát erről ennyit. De ha akarunk menjünk el az optikushoz megnézetni. Ahová ugye beutaló kell elvileg ha jól tudom. Persze ezt nem kapunk.... Miért is nem vagyok meglepődve? :-))

Végre! Megjött a gyerek útlevele, anyakönyvi kivonata, meg a residence kártyája is. Már tuti biztosra vettem hogy elsinkófálták valahol. Hisz a mienké megjött már több mint egy hónapja. Tegnap adtuk fel a reklamáló levelet erre mára ideért az egész paksaméta. :-)) Ráéreztek? A lényeg hogy itt van, borzasztóan féltem hogy elveszik. Ami utánna járás meg kellemetlenség, plusz költség ezeket beszerezni na az most nem hiányzott volna. Mivel gyerek lévén nincs semmi egyebe amivel igazolni lehetne az állampolgárságát igy eléggé macerás. De szerencsére igy ezt megúsztuk.

A következö szösszenetet alapjat Hicudzsitól ollóztam, némileg kiegészitve es átirva:

Húsz jel, hogy túl régóta élsz Angliában :-)

1. már nem égeted meg a kezed minden egyes kézmosásnál a keverőcsap hiánya miatt,

2. nem zavar, ha a telefonos ügyintézésnél be kell diktálnod a cipőméretedet is,

3. a buszt leinted ha fel akarsz szállni rá,

4. egy kirándulástól a kis "heavy rain" sem tántorít el,

5. a fürdőbe lépve mar automatice a madzagot keresed villanykapcsoló helyett,

6. ha fontos és sürgős ügyet intéznél meg se kottyan mikor egy hónapig nem történik semmi,

7. megtanulsz egysávos úton két sávban közlekedni,

8. megtanulsz a többsávos körforgalomban szabályosan közlekedni,

9. megszokod hogy a visszapillanto tükör az fogyóeszköz,

10. lassítasz a zebránál az autóddal, ha pedig gyalogosként közelíted meg azt akkor nem lepődsz meg hogy simán átengednek rajta,

11. nem lepödsz meg azon ha szombat-vasárnap nem jár a metro,

12. nem bosszankodsz ha késik a vonat, ha nincs rendes csatlakozás és át kell szállnod hatszor ha egy közeli városba akarsz eljutni,

13. már meg tudod enni az itteni sausage-ot és ihatónak találod a tejet,

14. nem csodálkozol rajta, hogy az elromlott cuccot lazán visszacserélik ott ahol vetted,

15. megérted a hozzád beszélőt attól függetlenül, hogy Ali G vagy a Királynő nyelvén kommunikál,

16. már nem próbálsz meg választékosan beszélni angolul,

17. ha valami jó, akkor az "nice",

18. már nem lepődsz meg azon, hogy az ebédjüket a gyerekek és a kollegák csipsszel egészítik ki,

19. nem csodálkozol azon, hogy milyen borzalmasan tudnak kinézni az angol nők,

20. megtanulod mi a különbség Anglia, Nagy Britannia az Egyesült Királyság között és tudod, hogy ebből az egészből csak Anglia ér valamit a szomszédaid szerint.

Kiegészites:

21. megszokod hogy 20 fokban már meleged van,

22. nem csodálkozol hogy a legkisebb napsütésre félpucérra vetközik mindenki, akkor is ha csak 10 fok van,

23. amikor kutyasétáltatáshoz automatice gumicsizmát hűzol,

Meg masfel honap van a sulibol. Szeptembertol pedig irany a high school. Novoget az en kicsikem. :-))
Mondjuk mas szempontbol is. Reggelente mar nem a rajzfilmeket nezi hanem az Animal Planet-et vagy a Discovery-t. Folajanlotta hogy szivesen kolcsonadja a spejzolt penzet ha szuksegunk van ra....mit mondhatnek....arany bogaram hogy oreganyam szavaival eljek. :-))
Remelem mire a szulinapja jon addigra rendbejovunk.

Megkaptuk a lakastamogatas, igaz nem az igenylestol szamolva visszamenoleg. De igy is orultunk neki nagyon. Erre a sok eszukkel nem a tobb szaz fontal minuszos, letiltott bankszamlankra utaltak az osszeget! A guta majd meg utott minket. Mert igy mintha a kukaba dobnank. A rent meg ugyanugy nem lesz kifizetve. Hat jol csinaljak csak forditva....Csak azt nem tudom a landlordnak mit mondjak most. Hogy hat igen megkaptuk a tamogatast csak epp nem oda kuldtek a penzt ahova kellet volna.Mrrrr.
Szilvi hetfon megy megnezni egy munkat. Jo lenne ha osszejonne, de a sok csalodas utan mar eros fenntartasaim vannak mindennel szemben. Rank ferne mar egy kis szerencse. Igy is ha osszejon a munka legalabb ket-harom honap lesz mire egyenesbe kerulunk. S a terveink persze mindig tolodnak....

Azt akartam mondani hogy akkor most jöjjék valami vidámabb, de jobban belegondolva rájöttem hogy ez így nem igaz, hisz ez egy mentőhelikopter és egy bajban lévőnek segít. Azért megmutatom. Itt szált le a házunk mögött.





Valami iszonyat hangja van. Mondhatni arra ébredtem hogy valaki "bontja a házat" az ablakon kinézve azonban gyorsan rájöttem mi is történt. És ha már itt volt akkor jól megcsodáltuk. Persze csak innen az erkélyről, mert nem kívántam láb alatt lenni a munkájukban. Mondjuk távozáskor még az erkélyről is bezavartak mindenkit, mondván túl veszélyes így ablak mögé húzódva csodáltuk tovább.

Hmm. Még mindig van internetünk. Elfelejtették kikapcsolni? Sok változás nem történt időközben. Annyi hogy megkaptuk a residence kártyát. De félek ettől még csoda nem történik. Ha nem kapjuk meg mégsem a munkanélkülit akkor nem is tudom mi lesz. Mert meló az nincsen, még segédmunka sem. Ez az egy szempont amiből nézve London mégis csak praktikusabb. Alkalmi életmentő jellegű munkát ott könnyebb találni mint igy vidéken. Más előnye nincsen, de ez megvan.
A bank is letiltott minden kifizetésünket. Azt hiszem erre mondják azt hogy teljes csőd. Nagyon hiányzik számomra innen a kanadai szociális háló. Itt valahogy ez nincs kialakulva ki tudja miért. Talán mert angolok.....passz. Valami torz humortól eltelve kiváncsi vagyok rá mennyire tudunk még lejebb sülyedni. Mert sok rosz helyzetben voltam már életem során, de ennyire tán még soha.
A legrosszabb az az egészben hogy itt nem is tudom hova milyen szervekhez lehet fordulni esetleges segitségért. Mert még maximum három hét de ez a legtöbb, valami váratlan esetén még ennyi sem. Sose gondoltam volna hogy egy napi kuli munka egy heti tovább élést jelent majd egyszer. De mikor már ez sincs....

Lassan összecsapnak felettünk a hullámok. Munka nincs. A tartalékokból szép lassan kifogyunk. Jövő héten pedig ki fogják kapcsolni az internetet úgy kedd-szerda magasságában.
Bár mesélgetni az ember a nyomoráról amúgy se szivesen mesél.
Hát ez van.....

Jelezek hogy jon valaki toszni valamit a menyezettel. Na kiderult hogy csak mintakat vettek belole egyenlore. Hogy minek azt nem tudom.Hogy igazabol mit csinalt az urge azt sem tudjuk mert kizavart minket a szobabol, mondvan hogy "healt and safety". Csak kis tenyernyi ezust papirok jelzik ahol a mintakat vette. A falhoz, csempehez nem is nyult pedig arrol volt szo igazabol.

Hogy ki festve mikor lesz azt mar meg se merem kerdezni....

Ez a "tavasz" egyre jobb lesz. Egyik nap ez teritett be minket:




Gyerekem nagy lelkesen kinyujtotta a kezét. Azt hiszem sikerült megtanulnia hogy jég eső elől egyetlen lehetséges megoldás van és ez a behúzott nyakkal való menekülés. Még egy fél óra múlva is dörgölte Márk a tenyerét úgy oda vert neki a jég.
Sajnos viszont a tavaszi virágzásról igy lemaradtam. Pedig szerettem volna lefotózni az itt virágzó ezerféle nárciszokat. A magnólia virágzását percról percre. Sőtt egyik nap autózás közben egy dombtetőn bele futottunk egy sereg napsütötte felhő bálnába. Fantasztikus volt látni hogy tőlünk szinte karnyújtásnyira velünk egy magaságban úsznak méltóságteljesen ezek a hatalmas "bálnák". Utóbb a völgyben persze utolértek minket és jól eláztattak. :-)) De fönt a dombon akkor is fenséges látvány volt. És én mérgesen konstatáltam hogy már megint nincs nálam fotó masina. Rám kéne ragasztani vagy mi. Úton-útfélen annyi szép vagy érdekes megörökitendő dolog van én meg mindig lemaradok róla. Mrrrr.
Persze morogni való van más is. Szilvinek azóta sincs rendes munkája. Múlt héten dolgozott egy napot és ezen a héten is egy napot sikerült csak dolgoznia. Hogy kifizetve mikor lesz az már nem is olyan fontos. Nem tudom mi sül ki ebből végül, de félek semmi jó.
Gyereknek jövő héten kezdődik az iskola. Ippeg ideje lesz azt hiszem, mert nagyon belejött az itthon létbe. Ami végül is nem baj, de azért tanulni is kéne valamit. Bár mostanában meglepően sokat olvas. Méghozzá magyarul! Nem is tudom hova irjam fel. Mindenesetre örülök neki. Valami csak öröklődött benne tőlem is talán... :-))

Ez ám a tavasz! Április 6. van ma és itt bizony havazik. :-)

Megint egy újabb tapasztalat az angolok megbizhatóságáról. Két napja még arról volt szó hogy minimum jövő hét végéig kitart a ferjem munkája. Erre tegnap szerdán közölték vele hogy ennyi volt. Nincs már több munka, a maradék kell az állandó garnitúrának nem pedig egy agency-s alkalmazottnak. Hát erről ennyit...másfél hét munka is munka, jól jött volna.....
Útközben hazafelé szétesett alatta a frissen megjavitott kocsi. Úgy kellet haza huzatni.
Szóval mindent összevetve kezd teli lenni a puttonyom. Jöhetne már kicsit jobb időszak.....

En nem ertem az itteni rendszert. Egynapos sebeszet ugye ez rendben is van. Adnak egy idopontot 11:30-ra. Ehez kepest delutan 4:30 volt mire a gyerek sorra kerult. Mert hogy o a legidosebb es o tud tovabb varni mig a kisebbek nem. Azt hittem a guta megut. Minek akkor az idopont? Mark is vegig nyavajogta az egeszet mert unatkozott. Volt ugyan jatszo szoba de inkabb 4-5 eves koru gyerekeknek. Az nem kototte le. Meg jo hogy volt minden agyhoz kulon teve azt nezeggete rohangaszas kozben. Az elokeszitobe is beengedtek vele. Nagyon kiserteties volt latni ahogy nyomtak bele az altatot hogy konyult el. Ebredeskor hetet-havat osszehordott vagy egy oran keresztul, alig lehetett erteni mit beszel, de csak mondta a magaet. Mindenki ott rotyogott rajta. Aztan kitalalta hogy o fel akar oltozni es menni jatszani. Mivel ezt nem lehetett onnantol kedve tiszta hiszti volt. A kotes leesett rola, de nem kotottek ujra. Majd verezni kezdett, de azt mondtak ez normalis. Mindenesetre most meg eleg csunyan fest. Most ott ul felpucerean a szobajaban es x-box-ozik.Reggelre kiment belole a fajdalom csillapito hatasa igy nyavogosan ebredt. De a jatek lekoti es elfelejti hogy faj.

Szilvi most ment el vizsgazni. Majd meglatjuk milyen eredmennyel mert tanulni nemigen tudott. A korhazba o kb. tiz percet volt velunk, aztan kiult a kocsiba, de haromkor mondtam neki hogy menjen haza mert nincs ertelme tovabb varnia. Nyolckor tudtam folhivni hogy johet ertunk, mert elengedtek minket, joval kilenc utan ertunk haza...

A korhazba menet Szilvi egyszer csak megszolal hogy elszalt a kuplung. Szoval ma ha haza jott viheti a kocsit a szervizbe, holnap megcsinaljak. A munkat viszont lehet elbukja igy. Hat ezek vannak most....

Na kérem! Kivánok Kellemes Húsvéti Ünnepeket mindenkinek!
Itt jól csinálják ünnep a péntek, de a hétfő is. :-)) Főzöm a tojást. Persze tojás festéket idén se kaptam Londonba pedig juszt se megyek be emiatt. Majd kipingáljuk őket másképp mint ahogy tavaj is.
Valahogy igy:

Ezek lettek a fiam kedvencei. A hagyma leves festést nem szeressem igy muszály volt valami mást kitalalni.
A sonka idén elmarad. Nincs aki megegye mert Szilvi végig dolgozza az egész ünnepet....

Jövő hét szerdán lesz Márk mütétje. Ráadásul sikerült valahol rendesen felfáznia is. Igy már most itthon van. Jó hosszú kimaradás lesz ez neki, mert most ugye husvéti szünet, aztán két hét lábadozás mire vissza menne a suliba addigra meg kezdődik a hosszú tavaszi szünet. Szóval egy hónap kimaradása lesz végül. Bár citerázik az operáció miatt közben mégis örül hogy ennyi ideig itthon lehet.:-)) Én meg csak reménykedem hogy nem lesz nagyobb gond vele.
Szilvi végig dolgozza az egész ünnepet. Mondjuk ránk is fér mert az egy hónap kihagyást érezzük rendesen.

Ma van 22 éve hogy megismertem a férjemet. Nagyon szalad az idő. Fura belegondolni. :-))

Tegnap kapott Szilvi egy fura telefonhivást miszerint valami nurse megvizsgálta a gyereket és talált nála valamit, szóval időpontot kapott a rendelőbe. Szilvi ennyit értett meg a hadarásból többet nem. Kérdezem a gyereket az meg mondja hogy semmiféle nurse nem vizsgálta őt meg. Szóval hétfőn nyomozásba kezdhetek hogy vajon ki és mit is akar a gyerektől.
Más. Nemrég jött a landlord és közölte hogy maradhatunk még egy évig. Aláirja velünk a szerződést. Igaz ma már nem tudjuk örüljünk e ennek ugyanis kiderült a beázás miatt leverik a konyhában és a fürdőben a falat, csempét. Mert hogy úgy gyorsabban szárad. Mindössze az a gondom ezzel hogyha ezt angol munkatempóban csinálják akkor az egy évet a szétvert lakásban fogjuk tölteni. Nem tudom, biztosan akarjuk mi ezt? Csak hát ugye pillanatnyilag nincsen túl sok választásunk....

Férjem éjszaka közepén azzal jött be a szobába hogy nem tudom e mi volt az a nagy robaj. Én félálomban csak néztem rá hogy mi a csudáról beszél. Aztán reggel a hireket olvasva kiderült hogy földrengés volt mintegy 150 mérföldre Lincolnshire-ben, de idáig lehetett érezni mivel 5,2 eröségü volt. Reggel aztán persze mondta már Szilvi hogy rengett a ház rendesen, de a robajt azt nem tudta hova tenni. Ami fura hogy más is hallota a lökéshullám szerü robajt ezért sokan azt hitték elöször hogy megint valami terrorista robbantás féle volt. Szerencsére nagyobb baj nem esett, több rosszat ebben a hónapban félek már nem tudnék elviselni. Elöször a munkanélküliség, majd a beázás, végül a tulaj a "jó hirrel" miszerint el akarja adni a lakást vagyis el kell költöznünk. Szóval legalább a rengésböl nem lett baj. A hirek szerint meg a rengés középpontjában sem voltak nagyobb károk egy kémény, egy tető és egy törött láb volt mindössze állitólag. Azért egy ilyen erejü rengésnél ez elég jó. Hiába tudnak itt épitkezni, bár ezt eddig is sejtettem különben nem lenne itt ennyi 7-800 éves ház....

Mától megint kezdődik az iskola. Ez a tavasz sok szünetet tartogat a gyereknek. Minden hónapban lesz egy-egy hét illetve áprilisban két hét. Szép nem mondom. :-))
El kéne mennünk az orvoshoz Márkal szerezni új inhalátort neki, megnézetni a szemét és a kórház után is jó volna érdeklődni most már. A szünetben el sumákoltuk a dolgot, de sokáig már nem húzhatom. De ahogy a gyerek mondja a szünet az szünet. :-))
Szilvinek még mindig nincsen munkája......ehez nem tudom mit lehet hozzáfüzni. Még egy hónap a vizsgáig addig nem húzzuk ki munka nélkül már.
Kiváncsi vagyok az útleveleink mikor jönnek vissza. Az resident státusz igényléséről már megjött a papir. Kiváncsi leszek megkapjuk e a kártyát. Elvileg meg kéne, jogosultak vagyunk rá. Gyakorlatilag meg ugye a fene se tudja. Mindenesetre jó lenne megkapni.... Itteni resident-ként nagyobb biztonságban érzi magát az ember.

Hmm. Olyanok vagyunk mint egy gőzmosoda. Pedig immár két hete is megvan hogy elzárták a vizet fölöttünk, de a falak es egy ideje már a padló akkor is vizesek, hogy ne mondjam szinte izzadnak jóformán. Ugye mivel az Anglia itt kintről is csak vizes levegő jön be szóval teljes a mosodás feeling. Persze mindezek következtében megjelent a penész is a falakon a zugokban. Csak hogy ne unatkozzak most hypos vizzel mosok le mindent. Hogy ez meddig tartja távol a penészt az mondjuk nem tudom. De még mindig jobb mint tétlenül nézni.....

Gyereknek szünet van a suliban. Jól jön ki nekik ez a tavasz. Most egy hét, márciusban egy hét áprilisban két hét szünet. Jó lett volna itt suliba járni nekünk is. :-))) Igaz én már csak a könyvek miatt is élveztem volna.
A kórházról viszont még semmi hir. Lassan három hónapja hogy voltunk azóta nem jelentkeztek. Nem tudom mi lesz már.

Cambridge

Tegnap végre elmentünk kirándulni. Már nagyon hiányzott hogy kimozduljunk kicsit. Cambridge volt a célpont.Szerintem gyönyörű városka. Hasonlít Oxfordhoz bár lényegesen kisebb nála. Viszont a folyótól nagyon bájos lesz. A város jól áttekinthető, ember léptékű. Nem is túl drága ezt volt alkalmam tapasztalni egy helyi piacon amibe tök véletlenül botlottunk bele.
Szerencsénk volt gyönyörű időt fogtunk ki. Az egyik college mögötti parkban valóságos virágszőnyeg fogadott minket. Minden tele volt velük. Eszméletlen egy látvány volt. :-))
Jó volt hogy több kollégiumba is szabadon be lehetett menni nézelődni. Meg ha csak az udvarra is. Mit ne mondjak szívesen lettem volna itt diák annak idején. :-))
Oxfordhoz hasonlóan itt is eszméletlen mennyiségű bicikli van jelen minden felé. Leginkább a diákok használják bár gondolom a macerás parkolás miatt (ez mindenhol gond) a központban élők jó része is inkább bringázik.









Elképesztő milyen hangulata van az egésznek. Mintha több száz évet vissza mennénk az időben úgy hogy közben jelen vannak a mai kor technikai vivmányai is.
Egy kukkantás erejéig láttam az egyik ebédlőt. Hát mit mondjak olyan jó Harry Potteres volt. :-))
Lehet hogy sokakban szorongást ébresztenek az ősi rideg és sötét kőfalak, de ha megszokja az ember a hangulatát akkor igazán érdekes és élvezhető lesz az egész.
A brittek régi tradiciókhoz való ragaszkodása még mindig meglep holott megszokhattam volna már hiszen lépten nyomon szembesülök vele nem csak az ilyen egyetemi városokban de mindenhol máshol is.
Mindenesetre nagyon sajnáltam hogy nem mehettünk beljebb. De mivel ezek működő intézmények igy érthető hogy próbálják a diákokat védeni a turisták nyüzsgésétől.

Niagara bekoltozott hozzank a lakasba. Hetfon kezdodott a folotunk lakonal kidurrantkak a viz vagy futes csovek. Szoval szepen folyik a falon a viz a nappaliban, a konyhaban a csempebol illetve a szagelszivo csovebol valamint a furdoszabai ventillatorbol. Lassan az egesz haz elazik nem csak mi, de a foltszinten lakok is. Szoval majd valamikor jonnek es jol szetverik a hazat. De hogy ez mikor lesz azt meg nem tudom. Mindenesetre negy napja terelgetem a pocsolyakat meg a kis patakocskakat. Kozben elazott a konyhaszekreny is. Ma delelott elzartak a vizet es megalt a folyas, de ha ujra kintitjak kezdodik elolrol minden....

Hm. Kedvenc szüleim megfeledkeztek rólam. Azért ez nem esett jól. De ez van....
Márk valószinüleg influenzás. Rendeltem neki egy só-pipát remélem jót tesz majd neki mert ez az állandósult köhögés eleggé fárasztó. Még otthonról akartam eredetileg hozni, de aztán a nagy sietségben elmaradt. Bár igy is hoztunk egy kisebb város elpusztitásához elegendő gyógyszert. Igaz az elmúlt két és fél évben ezt sikeresen fel is éltük. Nagyon nincs is igényem utánpótlásra, bár az itteni egészségügyi rendszer hagy némi kivánni valót maga után. Mondjuk ahogy hallom az otthoni is erre felé tendál.

Holnap január 19. lesz. Megint egy évvel öregebb lettem. Roham tempóban közeledik a negyedik X. Ez van amikor zavar és van amikor nem. Attól függően épp hogy érzem magam azaz a bioritmusom épp lefelé vagy fölfelé tendál. Most olyan közepes. Érzem az éveket, de épp nem zavar. Nem fiatalabb szeretnék lenni inkább csak pár kilóval könyebb. :-)) Már azzal is beérem ha jól érzem magam a bőrömben. De mostanság túl nehéz vagyok magamnak. Szóval fogyni kéne. Az örök dilema. Holott tudhatnám : a génjeimbe hordozom a kövérséget családom nőtagjai mind kövérek mért pont én lennék más.

Kezdödnek újból a hétköznapok. Szilvi ma már ment dolgozni, gyerek pedig holnap kezdi a sulit. Igaz nem tudom meddig birja majd, mert még mindig köhög. Én is nehezen találok vissza a kerékvágásba, szétszórt vagyok és mindent elfelejtek. Nem szeressem eztetet.

Hát elmúlt ez is, túl vagyunk egy ujabb éven. Csöndeskén szilvesztereztünk, csak semmi faxni. Tévénézés, kis bohóckodás, pezgő, éjfélkor a három himnusz....ahogy kell, illetve a himnusz az most később jött, kicsit elbambultuk a dolgot. Persze egyik fiunak sem jutott eszébe hogy néha más is fotózhatna nem csak én. De mindegy már ez igy utólag. Márk úgy el ment aludni este hogy eszébe sem jutott hogy netán tovább is fent maradhatna. :-)) Igazából nem is bántuk mert a felturbózott üzemmódjától hamar kifekszünk.